Őszi sanszon

 Bomlanak a fák ,zúgnak szelek

nyárias órák szaladnak csendben

vígan kergetőznek ősz tündérével ,

a fákról lebomlanak barnás levelek.

Koppan az eső az ablak üvegen,

vadlibák vonulnak pihe tollas égen

szelíden zúgnak pirosló erdei tölgyek

sodródik az idő szálló levelekkel.

Ködös hajnal összerántja fátylát

ősz van,fáznak verebek fák avarján

hegyek gőzölögnek buja hevességgel

csikorogva repül egy felhő fák felett.

Alma log ágon ,gyűrt levelek zörögnek

szél keze felemeli szállnak ,libegnek,

a Nap suta mosolyát nem látni régen

elerednek esőcseppek mind sűrűbben.

Nincs remény, az ősz durván bekeretezett

lombok még lihegnek át a sötét fellegeken,

velük az évszak is esteledni kezd rendre

verebek szenvednek , az éggel feleselnek.[W.B.]