Elédbe megyek

 Az  ajkam  remeg,  az  arcom  sápadt

a  kacagást,  a  dalt  most  nem  találom,

elédbe  indulok  én drága  barátom. 

Hozom  a  lelkem  fehér  virágát

könnyekbe  fúlt  szomorú  ifjúságot

és  ezer  meg  nem  álmodott  álmot.

Uram!  Az  olajfák  most  virulnak,

vér színű  liliomok  tűzkelyhe  lángol

s  az  én homlokomon  halotti  fátyol.

Én  nem  jártam  a  Magdolnák  útját

mégis  sóhajtól  remeg  az  ajkam

bánattól árnyalt  fejem  meghajtom.

Lábadhoz  szórom  fehér  virágom,

mosolyban,  könnyben  szikrázó  lelkem,

jövő  magamtól  ments  meg engem.

Barátom a te  szavad  az  élet

s  halál  ül  diadalt  az  én  telkemen,

csak  egy  szavadat  add  nekem. 

Az  ajkam  remeg,  az  arcom  sápadt

a  kacagást,  a  dalt  most  nem  találom

elédbe  indulok én drága barátom.