Felvértezve

 Saját  sorsom  bogait régóta  kötözöm

vissza -vissza térek az én múlt időmbe.

a  ma  és  holnap  között gyűlnek,  titkok

kergetőznek fekete égerfák között.

Ajánlom versemet sokunk  kezébe,

kik hinni tudnak még, hogy megjavít

a szó, a vád, s a kegyetlen hűtlenség,

de viszont  kérik számon mások vétkét..

Mert óriás lettem s hatalmas mosoly

erősebb  szellőnél,viharnál s gyűjtöttem

erőmet,hogy rám nézzél,s legyőzzél

hidd el,ily diadalt még soha nem nyertem.

Akarom,, hagyj időt, hadd, nézzem szemed

megpillantalak s hosszan csodállak

a boldogságom, íme,már jelentkezett

elhevülve ,riadtan  de mégis fogadtam.

Legyen olyan életem, mint az álom

álmom  legyen olyan, minden áron 

fontoskodón verjen  a foszforos óra

minden tagom legyen felvértezve jóra.

Két izgalmas szemed most unalom.

Változó arca megváltozhatatlan.

Úgy kavarog bennem e képhalom,

mint sodort tárgyak viharzó patakban.