Öntudatom

 Öntudatom  füzébe  nézek

mélázva  sok  kis,  csillag  lángon

s  mi  ott  lobog  a  szikrarajban, 

fény  és  árny,    képpé  babonázom.

Emlékerdőm  gyűjtött  rözséjét

ráhullatom,  csak  hadd  zizegjen;

pernyét-szítáló  lángok  táncát

meg  nem  bámulták  soha  szebben

.Jó  volna  igy  megsemmisülni,

mindent  az  örök  tüznek-tártan

s  az  életet  mássá  ígézni

jövöt-váró  főnix-halálban.