Fonix halála

 Öntudatom  füzébe  nézek

mélázva  sok  kis,  csillag  lángon

s  mi  ott  lobog  a  szikrarajban, 

fény  és  árny,    képpé  babonázom.

Emlékerdőm  gyűjtött   rözséjét

ráhullatom,  csak  hadd  zizegjen;

pernyét-szitáló  lángok  táncán,

meg  nem  bámulták  soha  szebben

.Jó  volna  így  megsemmisülni,

mindent  az  örök  tüznek-tartani

s  az  életet  mássá  alakítani

jövőterváró  főnix-halálában.