A Hóember

 Egy  tőszomszédom  fabrikálta

a   törzse  tákolt  hógomoly,

de  arca  büszke  és  komoly,

s  a  bot  kezében; harcidárda

 Rohamsisak  van  rajta:  jégből

ferdült  szemével mszi nez

 vadban,  szőrnyű nagy vitéz 

egy  uj  Roland  a  Cid-regékből.

 Bámulja  ember,  és  a  jószág, 

a  macska  fél,  kutyám  hereg

és  futva-fut  a  tyúksereg.

 Csak  azt  sajnálom, oh,  te hóbáb

hogy  máris   ér  a  napsugár,

s  holnap  már  senki sm  csodál.