Szárnyra kelt dal

 Szeretném,  ha  végkép  csupa  véletlen

Szilaj  dallá  forrna  filiszter   énekem

Amit  illanó  perc  soha  el  nem  fedne

Kietlen  közönnyel  vak  sotetsegben.

Szeretném,  ha  lantom  mélakedvű  húrján

Sok,  sok  rím  foganna  örök  életűl

,melytől,  mint  a  vándor  esthangok  zenéjén

aki  egyszer  hallja,  álomra  szendesül.

.Szeretném,  ha  játszi,  halk  melódiámból

Szétvinnének  tarka,  vidám  hangokat

,mint  amikor  bennem  csóktól  csókra feslőn

Kedélyem  virága  szirmot  bontogat

Aztán  ne  feledné  pár  hét  alatt  senki

Mint  a  többi  termett pajkos  muzsikát

De  megejtő  haggal  inkább  sorra  szállna

Mind csak több, meg több bús dacos szivén át

S a hir szárnyán szállna lelkem szerte szórva

Ahol  rózsaszínű  tavasz  nem  terem 

Csak  fonhassak neked halhatatlan  himnuszt

pazar diadém,te dicső szerelem!