Ketyeg a bánat óra

 Lelkem  színeivel  színeztem  szépre

ezt  a  bolond,  bús  életet

mely  annyi  mámoros  bitet

zord  csalódássá  tépdesett

Apró  kis  hit-rózsácskát

csókoltam  be  az  új,  színes  valóba

de  lelkem  dús  szín-tengerében

elmerült  a  rózsa

 Aztán  meghaltak  mind  a  színek

 ketyeg,  ketyeg  a  bánat-óra  

 s a  dús  szin-tenger-temetőben

feketén  nyílik  most  a  rózsa  .