Méláz a sötét

 Méláz a sötét.

Övé az egész világ

befogta a sugarak szemét

eloltotta a színek lámpáit

úgy fekszik mindenen

mint gyermeken a fekete ruha

mint a reményre boruló

megcsalatkozás.

A zajok elbújtak álomvackokba

finom suhanások,

halk zenék,

méla neszek

fekete hintái lengenek.

Nincs messze és közel

lehajol az ég

pásztorsubákra

hevernek le

nyájas csillagok

és mi elrévedünk

járatlan távok

éjjeli ködébe

méláz a sötét.