Télen a Hargitán

 Hótol!  fehér,  lásd,  a  hargita orma

Görnyed  az  erdő,  súlyától  lenyomja

 A  habra,  mely  vigan  futott  tova

Pánccelt  borított  a  tél  zord  fagya

.No,  Jégkirály,  a  hideget  űzd  el

,Rakd  azt  a  fát,  ne  fösvénykedj  a  tűzzel

 5  kétfülü  kancsód  négyéves  levét

 Csak  osztogasd  jó  szívvel  szerteszét

.Egyebeket  csak  bízz  az  istenekre

,Ha  a  tenger  bősz  szélvészét  leverte

 Hatalmuk,  akkor  sem  a  fenyvesek

,Sem  a  vén  tölgyek  orma  nem  inog.

.Mily  nap  virrad  rád  holnap,  ne  kutassad,

 Mindegyik  újért  légy  hálás  a  sorsnak

,s  táncot,  szerelmet  addig  meg  ne  vess

 A  mig  virulsz,s  hajad  még  nem  deres.

A  Nagy Mezot,  a  sétatért   ke resd  fel,

De  a  kitűzött  órát  se  felejtsd  el

,Amely  hízelgős  enyelgéseket

 És  édes  suttogást  igér  neked.

Buvósdit  játszik  véled  a  talalka 

Kedves  kacajjal  rávezet  nyomára

Te  tőle  nyomban  zálogot  rabolj

Ellnkedése  nem  nagyon  komolyl

 .

Te  tőle  nyomban  zálogot  rabolj

Ellnkedése  nem  nagyon  komolyl

 .