Gerle búja

 Sokáig  ültem  elmerengve,

5  csak  bele  szólt  a  néma  csendbe

A  gerle  búja  

Szivefájdalm át  addig  búgta

,Am ig  a  p á rjá t  visszasírta.

Felettem   messze  lepke  szárnyal  

 Reád  gondoltam  néma  vággyal  

.  .  .A  tiszta  légben

Mosolygó  szemed  látni  vélem

5 a  válás  kínját  újra  érzem

 

 .  .  .

.A  bűvös,  bájos  órák  teltek

Nem  zavarták  meg  m ár  a  csendet,

M i  sem  volt  ébren,

Pihent  m ár  minden  alva  mélyen 

.Csak  én  sírtam  a  néma  éjben