Béke velünk

 Béke velünk szivem, a feledésrol

beszeljunk  hát szívem

Mig   a  la n t,  m ely  alig zeng is mar          

Fájd  végképp  e lp ih e n 

Hadd   dalolja   a  h ű   szerelmet

az  arany    ífjúság   

mi hagyjukel .  Ezen  a  téren

nem  vívjunk  több  tusát. 

Elég  volt  m ár  a  szenvedésből

,M it  adtáli,  szerelem, 

Színes,  csalóka  zászlód  többé

En  fel   nem  emelem.

Menjunk ,  szivem ! Mi hátra van még

lehet nagyon kevés

szenteljuk a nagy nyugalomnak

borulj rank feledés

S  hogy  ne zavarja  nyugodalmunk

ne,  az  emlékezet!

Tűnjenek  el  az  eperajkak,

s a ragyogo ferfi szemek

Legyen   minden,  minden  feledve

mi szép volt ,udvadó! 

s te  légy,  keblem,  immár  olyanná

,miként a néma tó

M ely  rejtve  a  m ély  völgy  ölében

,Mozdulatlan p ih en ,

S ziklák  védik,  hogy  fö l  ne  rázza

N yu g a lm á t  semmi  sem.

derünk  szivem ! É n  h ívlak  most m ár,

gyerunk a to fele 

,S  m ú ltú n k  ragyogó,  szép  emlék it

Temessük  m ind  belé. 

 !

M ely  rejtve  a  m ély  völgy  ölében

,M ozdulatlan p ih en 

,S ziklák  védik,  hogy  fö l  ne  rázza

N yu g a lm á t  semmi  sem.