Egy szerelem margójára
Még sok mindent kéne igazoljál előttem,
hogy eláruljad hazugságaid értelmét
hunyorgó szemed alig résre nyitva remeg,
hazugság volt szerelmünk szörnyetege.
Hany év telt el ?Talán egy-kettő,nevetek,
ingatag lelked hazug ölelésében győzelmed
rést nyitott feléledő lehetőség születésnek ,
hogy valaha is igaz beszéded megszülessen.
Tudom ,hogy fájt akkor mikor befejeződött
nem hitted el hogy egyszer majd rájövök,
utána jöttek újabb , talán bölcsebb emberek
éreztem nem remegnek többé a falevelek.
Mert ilyenek az esték, kegyetlen kísértések,
mikor feleszméltél régen vége a beszédnek,
térden kérted bocsánatod de elfelejtettem
ideje volt távozásod , hazugság repüljön veled .
A vízpartján a levelek most nem remegnek
kezemet simogatják egyre értelmes emberek
ami volt , soha nem lesz egyenes, elengedlek
új utat nyitottam ,kereshetsz újabb szerelmet.
Megjegyzések