Kedves kék szemu nagyanyám

 Kedves kék szemű volt nagymamám,

emlékszem barackfa állt az udvarán,

melyről már sok barackot lopott az idő

vén volt a fa is, vén volt akárcsak ő.

 

Ott lakott az erdő mellet délcegen

hogyha köszöntötték, kissé félszegen

köszönt vissza s blúza széle fennakadt,

fenn mint ágak közé dobott patyolat.

 

Régen szakácsnő volt s a többi között

megszokta, mindenkinek előre köszönt

és ötven év múlva is zavarba jött,

ha elsőnek köszöntötték mások előtt.

 

Míg élt apám s testvérem is énvelem

gyakran látogattuk meg a kedvest,

köszönjetek szépen: súgta az apám

s mi kezet csókoltunk neki tétován.

 

Mi bizony nem sokat törődtünk vele

de most tudom: az volt az elégtétele,

az utolsó, a legnagyobb üzenet,

hogy a szakácsból is úrinő lehetett.

 

Szél jelöli a kicsiny felhőknek irányt

iránta is úgy érzek mint szél iránt,

mely olyan tájra kergetett engemet,

ahol a szakács is úr s benne a szeretet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

.Kedves kék szemű volt nagymamám,

emlékszem barackfa állt az udvarán,

melyről már sok barackot lopott az idő

vén volt a fa is, vén volt akárcsak ő.

 

Ott lakott az erdő mellet délcegen

hogyha köszöntötték, kissé félszegen

köszönt vissza s blúza széle fennakadt,

fenn mint ágak közé dobott patyolat.

 

Régen szakácsnő volt s a többi között

megszokta, mindenkinek előre köszönt

és ötven év múlva is zavarba jött,

ha elsőnek köszöntötték mások előtt.

 

Míg élt apám s testvérem is énvelem

gyakran látogattuk meg a kedvest,

köszönjetek szépen: súgta az apám

s mi kezet csókoltunk neki tétován.

 

Mi bizony nem sokat törődtünk vele

de most tudom: az volt az elégtétele,

az utolsó, a legnagyobb üzenet,

hogy a szakácsból is úrinő lehetett.

 

Szél jelöli a kicsiny felhőknek irányt

iránta is úgy érzek mint szél iránt,

mely olyan tájra kergetett engemet,

ahol a szakács is úr s benne a szeretet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

.