Ma újra egyedül

Mert legbelül lappang a láng
tikkadt sóhajtól izzik a szánk
s az illatos ámbrafüstben száll
egy ellenhálhatatlan édes vágy .

De sehol sincs maradásom rég
elhagyott szerencsém keresném
torkom szorítja titkos félreértés
lelkemben panasszal nézek feléd.

Most minden kesernyés nélküled
s nem akarom hogy újra vétkezzek
mégis furcsa hogy veled ébredek
bár csókjainknak semmi értelme.

Inkább kezdenénk újra ,emlékszel-e 
szomjazva néztük egymást a sötétben
bolondul kerestük ujjaink győzelmét

s csók csattant míg szánk bevérzett.[W.B.]