Szerelmed illata

 Mint énekből – énekbe,úgy tekerem magam

szerelmedbe és úgy sodortatom magam.
Boldogan harcolok ha egy-egy szögleten
rám ront a vad szél s birkózni kezd velem.

Lépek mint egy részeg, kit egy ének visz
aki köré a csókom egy régi nyárt igéz,
nem állanék meg ha nézésemből csak
hófedte hársfasor rügyezni merészelne.

Lépegetek táncok gyanánt futó homokon,
régen eltűnt lét felé s fel-fel sóhajtom
egy szép szigetvilág édes gyanta-szagát,
két kezemen maradt szerelmed illatát.