Udvozlegy május

  Zöld színű pázsitját,a rét

mint selyem szőnyegek kínálja

felénk.Ezernyi margarét

nevet ránk a fűből  kiválva.

Érettük omlik,csurog a Nap

szívünkre hull csak minden illat

a kis domb minket hívogat

s a virágok,amik kinyíltak.

Miénk csak a friss levegő

Minden,a föld a lebegő

madár,a messzi ég azért  hív.

Minden érettük van ma itt

s ha ajkam most csókot szakít

ajkadról,itt minden megérzi.