Véletlen találkozás
Véletlen volt ugye,
hogy egyből
szemtől szemben
árgus szemed pirosan rebben
míg ajkadon megvető redők
küldnek üzenetet.
Kövecses ,sáros utunkon
nem lehet hogy hallgatod
bősz,bosszús szólamom
mivel rád nem hatok.
Én zárok , te folytatod
a megkezdett mondatot
szemlesütve lesben,
szemtől szemben.
Átlátszó ruhámon néhány gomb
és várom hogy szemet hunyj,
hogy szandálom nem épp új,
viseltesen is boldog volt
míg nem futunk össze épp úgy.
Lanyha kezemből
feléd esne a fehér rongy,
mit utolsó percben hozok
mit csak magamnak mosok,
ha netalán összevesznénk
feléd dobjam béke jelként.
Barátom vagy mondod,
akkor szeresd emberbarátod
úgy ahogy Istent imádod
barátom,barátom,
nem gondoltam
hogy épp te leszel áldozatom.
Megjegyzések