A nagy csendben

 Megüti a fülem

Lehelet könnyű nesz

Mely alig hallható

Lágy zsibongásba vesz.

 

Jég hideg véremben

Valami fölébred,

Valami megrebben

Alá hulló kezem.

 

Ma gyönge, erőtlen

S a lelkem holt beteg

Szivárgó könnyekben

Gyötrődve kesereg.

 

De már hessegetem

Magamról lerázom

S az éltető napot

Megváltóként várom.

 

Hogy vigye el tőlem,

Mi beteg törékeny,

Tűz csókos sugarán

Lángra gyűljön vérem

 

Rőt arany zománccal

Vonja be az arcom

S rózsát lopjon rája

Míg pihegve alszom.