Akinek ellopták a szívét

 Kezének durva érdessége

szúrta már gyenge kezemet

szájából gőg habzsolt rekedten

szeme gyanakvó nézésével.

 

Mellékutakon sötétben sétált

hazug szélcsendben megállt

igaz, igazat cáfolt átlátszó arcán

szájából fergeteg tör ki aztán.

 

Előttem elosont nagyvonalú lépte

kabátja fércében bújtattam szívem

mikor mindenki üresen kémlelte

kereket oldott gyorsan előlem.

 

Majd összezárult előttem a vég

a kezdet a véggel kéz a kézben

a mindenség szűk törvényében

ellopta szívemet kabátja fércében.