Amerre mentem

 Amerre mentem üde és tiszta

S vadvirág-szagú volt a levegő

Kéklő távolban felhő ült a fákon

Sugárkévék aranyozottak az égen.

 

Földig virágban kökénybokrok álltak

S a virágokon zöld hátú bogarak

Zsongtak, zümmögtek a napsütésben

És menta-illat szállt a levegőben.

 

Mély, völgyekben templomi csönd pihent

És mentem, mentem nagy-messzi mezőbe

Lankás dombok alján juhok legeltek

És furulya szólt pajkos-vidáman.

 

És fönn a magasban pacsirta énekelt

És sárga lepkék szálltak és fehérek

Ünnepi díszben pompázott minden.

 

 

Amerre mentem minden mosolygott

Csak én, én voltam szomorú e napon

És fájt a szívem ,fájt szegény nagyon.