Tragédia

 Tragédia

Születtem hangos áriának,

Hogy zengjek a világ felett,

S a hódoló, bámész világon

Kitárjam csillogó palástom

S ragyogtassam a lelkemet.

S ím, járok csendben, észrevétlen,

Ruhám kopott és szürke mind,

S mosolygó arccal, boldog arccal,

Szégyenkező, lefojtott daccal

Takargatom a foltjait.

\vilhelem margareta\