a láz

 

A lábam húzza még a láp hínárja,

De már riadva ring a renyhe lé!

A partra loccsan lomha, mocskos árja

S mohon zúdul a nyárfa-sor felé.

 

Túl rajta rejtve tarka park kínálja

Pazar palástját, béke köntösét.

Gyökéren, éren fut a láz csirája

Sóhajtva súg a lomb egy bús mesét

 

Nagy ásó villan és lecsap a rögbe.

A föld remeg, fölzúg a lomha éj

Árnyék iramlik át vadul hörögve

 

 

Szememre száll egy szörnyű látomás

Ezüst szilánkot szór a holdkaréj

A sors csak ás, sötét, mély árkot ás .