A titkaid

 O csak ki tudnád titkod mondani

mely meglapul e név zenéje hátán

és elsiklatja szómat, mint a márvány

lapról lehullnak fények csókjai.

 

Ugy keresem mélyed, mint halak

nagy vágya surran új horogra csendben

,lehet tálán, hogy álmod meg se rebben

,mikor mesékre itt marasztallak.

 

Pedig ha egyszer széttárnád a lelked

oly bőn buzogna titkod, mint a tej,

oly édes lenne csókod, mint a serbet

 

s hogy hullna, hullna rólad a lepel

halovány melled felfogná a ,

hogy bámulhassák titkodat a holtak.