Ha velem vagy

 Arcom oly zord, olyan vásott

amíg rá nem suhan fénylőn

a Te drága mosolygásod.

 

Szemem fakó, fénytől fáradt

amíg fel nem gyűl a színtől,

mely a Te szemedből árad.

 

Ajkam színtelen és bágyadt

amíg belé nem csókolja

ajkad a sok bolond vágyót.

 

Hunyó szívem fel-fellobban

friss, erős és új ritmusban,

ha szíved ütemére dobban.

 

Dalomnak tompa hangjai

ha színesednek, benne csengnek

csengő hangod kis harangjai.

 

Lényedből áradó hatalmak

sodornak hanggal, színnel,fénnyel

dús szépsége felé a dalnak.