Masfajta szerelem

 Arany holdakkal, csillagokkal fedve,

A sátor éke, mint ég kéke, bársonya

A polcon pillért karcsú kancsó fed be

Zöld malachit s tejszínü alabástroma.

 

A rézcsillár lengetve lenge láncot

Biborfériyt hint barázdás homlokokra

Bő burnusz leple, titkot rejt a ráncod

S te sem hiányzol, mirtusz szűzi bokra.

 

Hüs csepp, ha kezd halk neszt a szőnyegen

Mit selymes szálak szőttek süppedőre,

A hú apród, ki ott áll délcegen.

 

A kényúr elé hajlongva lép.

Varázskút ködje hull a volt időre,

MIntha meg mindig kiraly volnek.