Vallomás

Most szembenézel s mosolyogsz talán

Egy pillanat, szemvillanásig tartó

aztán kinyújtod karcsú-szép karod

fehér ívét,

és ideadod a kezed, hogy megszorítsam.

 

Királyi vagy könnyen adod kezed

és szép vagy, mert most énnekem adod.

Ha akarod, szemvillanás csupán,

Király vagyok egy szép és balga percig

vagy alázatosan hálás rabod.

 

Szeretsz ? szeretlek, játszik a kezed

s az ujjainkban forró vallomás ég

aztán, mint két, ijedt kicsiny madár

szétrebbennek a kezeink,

s összemosolygunk, hogy semmi se lássék