Drága kisfiam

 Mióta itt vagy, drága kis fiam

anyád ajkán kevés mosoly fakad

ritkán jut fény, felmelegíteni

a gond árnyékolt lélek-falakat.

 

Ritkán ér úgy el egy-egy drága perc

hogy csendhez, fényhez közelebb jutok

az én életem már nem az enyém

s végigálmodni álmot nem tudok

 

Mióta itt vagy, édes kis fiam

fiatalon se vagyok fiatal,

vereséget szenvedek minden órán

és mégis, enyém minden diadal

 

mert neked adtam át a kacagásom

lelkemből a fényt a tiédbe szűrtem

s te mosolyogsz ragyogón,gondtalan

míg így küzdők, lélekben megőszülten.

 

És mégis, mégis én vagyok a győztes,

rám néznek mégis mind a csillagok

mert benned újra fénnyel-telten élek

kicsi fiam, mert az anyád vagyok