Erzsebethíd karfájánál

 Merész ívben földi szivárvány

dől a pesti partról Budának

az égi íven imák lengnek

ezen itt gyalog-vágyak járnak.

 

Hogy sietnek! A pesti szívnek

Budán lakik a vágya, álma,

a budaié meg amott a vízen túl

s most fut utána!

 

Mert hiába, az élet ilyen

se szabály alól nincsen pardon!

a szív s a vágy nem lakhat együtt,

a vágy mindig a túlsó parton.

 

Azért, ha látsz egy borús szempárt

mely innen sóvárogva néz le

tudd meg: a vágya ott lakik

a túlsó parti csöndes révbe.