tavaszi eso

  Szórd  szét  bő  tenyeredből

az  esőcseppeket,

híg  magvait  az  égnek

vesd  el  a  föld  felett!

Hadd  nőjjön-növekedjék

friss  vetésed,  a  sár

,a  tág  tengeri-táblák

:a  tengersodrú  úr.

Nézd,  mindenütt  vad  árkok

,fölszántva  már  a  tér

s  morzsolja,  boronálja

ércfogú  harcszekér,

magvaid  gyöngyét  hörgő

trágyával  keveri —:

 hajszálakba  zilálnak

hajszálgyökerei!

Szórd  szét  bő  tenyeredből

az  esőcseppeket,

híg  magvait  az  égnek

hinjtsd  el  a  föld  felett

!Hadd  nőjjön-növekedjék

a  sár:  e  vak  vetés

,ékítse  vér  pipacsa,

kékítse  szenvedés.

Hisz  ez  való  a  féreg

embernek,  ez  való

,az  lett  megint,lám

  az  lett:sár  férge,föld faló

.Az  újra:  csúszómászó

,aljas  és  keserű,

bús,  átokvert  gyűrűit

vonszolja,  mint  a  nyű.

 

,

 

 

 

 

 

 

,