Hat ora volt

 Két könnyű folt a dús mezön,

Habos-zöld, selymes foglalatban 

Együtt ültünk a pázsiton

Nyár-délután, bot óra volt

 

 .A fű között tücsök dalolt

,S az ég, egy nagy harangvirág

A begyekkel összehajolt;

Emlékezem, bot óra volt

 

.Ereztem, bogy valami készül,

Távoli nyárfák integettek:

Két, játék-fáradt kisgyereknek

Könnyű-dalos tücsök dalolt.

 

S abogy a nap lejjebb bojolt,

Jer, menjünk, szóltam izgatottan,

S, bogy meg sem mozdúltál,

 legott nMegfogtam kis, gyerek kezed

 

:Te rám emelted a szemed

.S két buksi fej összehajolt

;Harangvirágkék ég alatt

( — Nyár délután, bot óra volt.

 

—)Elősször megcsókoltalak

.Harangvirágkék ég alatt

Remegve zengtek karcsú nyárfák,

S lábainknál tücsök dalolt. 

 

 . .A dús mezőn, két könnyű folt

,Összehajolva csókolóztunk\

,Míg gyermekségünk szép dalát

Valahogy ők, akkor lejátszták.

 

.Emlékezem 

 bot óra volt,5 egy víg tücsök dalolt, dalolt .