Varázslat

 Gyémánt fáklyák gyúlnak az ég tetőin.

És lengenek a kék szín, mennyei selymek.

Ezer madárfütty kíséri az útját 

a messzibe szálló szirompehelynek.

 

Ezer madárfütty ing, röpdös a légben.

Ezer fa ringatja halkan a lombját.

És átreszket az egész Mindenségen

valami nagy, nagy, mámoros bolondság.

 

Csókok érnek, szerelmes vágyódások,

bimbók pattannak, rügyek hasadoznak.

Fű, föld, fa, futó felleg fátyla fénylik,

vizek zenélnek, hegy-, völgy-, róna-hosszat.

 

Szellők serkednek és szagok sétálnak,

bogarak boldog, vidám raja kél.

A pillangók is versengve vitáznak

egy-egy kifeslő virág-ajakér.

 

És bennem, bennem is, ki dermedten

nézek bele a zengő, friss világba,

kigyúl ünnepi, szent, áldott örömben

egy dal pirosló, bűvös mágiája.