Megmaradni----WILHELEM


Nem kellettünk egymásnak sosem
és mégis összehozott egy félelem
a rémült ész, mi kimondta hihetetlen
hogy enyém leszel ,mert féltettelek.

a mától a holnaptól a sötétlő végtől ,
a föld feletti , a föld alatti sötétségtől,
éreztem hogy másképp nem élhetünk
ütemeztük akaratot ,ketten vergődtünk.

Most sem tudom ha boldogok voltunk,
egy vetületben ketten hamar lazultunk
kezdődő hittel, sok akarattal tanultunk
egymástól ,hogyan kell gyakoroljunk.

Ma ugyanott vagyunk, sosem beszélünk
halálunkig pezseg örvénylő szerelmünk
éveken át beletörődve ki és be libegünk
ugyanazon a közös ajtón ,ketten cipeljük

a természet által kiszabott törvényeket
zsarnoki különbség zavart lelkiismeretét
konokul kutatjuk egymás minden tettét
melyből megismerjük kettőnk életkedvét.

A változást ,a megmaradást a hűségért
akadályt, ami elzárja a varázsutat felénk,
bennem a vért szívem utolsó cseppjéig
benned a menekvést az utolsó percekig.












Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Amerre mentem

Menni valahova

SZŐLŐSZEDÉS