Elmúlik az idő--Wilhelem

Elmúlik az idő kóró virág zörög,
valahol mélyen a föld éjjelében
kései tücsök penget hegedű zenét,
fekete varjak köröznek az égen.

Elmúlik az idő, aszódnak emberek
vén óra ketyeg az idő vas kezében
mikulásvirágok pirulnak rettegve
időnkét szél seper rajtuk keményen.

Mégis erre lakik komoly ifjúságom
otthonom keresi penészes falakon
a kertben halott minden, holt vacakon
megátkozott tavacskám vad ,hínáros .

Elmúlik az idő, béke világit felém,
nedves szoknyám mégsem enyém ,
már nem használok finom selymeket
elmúlt életemet poros kőbe veretem . [W,B]