Megvetően --Wilhelem

Valami megrepedt bennem ,
dong ,mint egy rekedt tücsök
valami vonz tenni ,s megvetni
és lopni gondolataidat édesen.

Azt teszem ,amit nem akarok,
játszok vidáman szerelmet
ölelek ártatlan szomorúságot
de büszkeségem nem engedem.

Nem tudok ellenállni magamnak
mert ajkadon látom a csókom
itt felejtett szavaid dagadnak
és annak látlak,ami nem vagy.

Nem értem,de megsemmisülten
áhítattal várom az elítélést,
vajon nekem is jár megszentelés
amit a perc gyönyöre adhat.

S ha bennem a kínok hullanak
mi lesz ,ha nem hozol vigaszt
mi lesz ha nem lesz majd erőd,
megtalálom- e magamnak az erő.