Féltékenység

Leplezett közöny ül közöttünk
félárván ,szorongások között,
elmúlás démonjai keringenek 
halhatatlanul titkosan felettünk,

Szomorú idő utolsó búcsújában
még benne van egy utolsó kacaj
kék tenger örvényes tájtékában
talánnyal játszik a kényszermosoly.



Mögöttünk marad, holt idők szennye
miben báj, titkok vannak őrizve
észrevétlen álló, mosódó üzenetek
tenger homokkal sodrodnak nesztelen.

És eltűnnek csendben ismeretlen
édes illattá vállnak mit belélegzünk
így ártatlanok maradnak bennünk
míg üldöz egy olcsó kaland jövője.[W.B.] 

.