Vihar a Hargitán
Szálljunk szembe a vad orkánnal
s míg fent, a Hargitán rikolt a karvaly
mi kéz-a-kézben,
büszke diadallal,
álljunk meg itt, a száraz avaron.
Nézd a felhőt!
Hogy tépi rongyos szárnyát az orkán,
alacsonyan majd fenn,száll
a messzi bércnek ormán
megsebzi lábát
kibuggyan a vére,
kis cseppekben hull a rét rögére.
Ijedten fut most házába az ürge.
hajlong a vén tölgy ,inog
a borzalom zavarán
oldalába fürge
nyilát vetette a csillogó villám
s ledől. De nézd, ott
tágasan nyílik széles szivárvány.
Megjött már az alkonyat
kukucskál mosolygós félhold
s míg csillag -tánctól ragyog az égbolt
megtelik illattal,
mi kéz-a-kézben,
csendes áhítattal
boruljunk le a eső itta földre.
Megjegyzések