A szerelem mámorában

Úgy űzött a vágy feléd,
értelmetlen lázas érzés
bőrömön ringott a kezed,
ujjaim csókolták gyöngén.

Türelmetlen mozdulatokban
ahogy első éjszakánk esett
ziláltan kergettük vágyaink
s szívem szívedbe veszett.

Kapkodó apró lihegésünkben
benne volt minden csoda
szoros kéjjel telt testünkben
ikrek lettünk szívverésünkben .

S vártuk a mámor ébredését
felettünk kattogott a perc ura
lágyan simultam mozdulataidra 
összeforrtan birtoklásodra .

Szívünk dobogott mint soha
dobolták vágyaink titkait,
kék szemedben fény csillogott
s nedves víg ajkad kacagott.

Oly boldog voltam karodban
megrezzentem minden mozdulatra,
zene harsogott a kakas szóra
boldogságunk örök sugallatára.[W.B.]