A Nap himnusz
szép ősi Aton, te, ki legelőször éltél,
ha felemelkedsz a keleti ég peremén,
szépségeddel minden országot belepsz.
Habár fent vagy , lábnyomaid a mi útjaink
mert szép vagy és nagy és ragyogó láng
a föld felett magasan,sugaraid átölelik
az országokat és mindent, amit alkottál.
Te vagy Ré és foglyul ejtsz barátsággal
s magadhoz bilincselsz szereteted által,
de te oly messze vagy,és mégis közel
sugarad mégis itt van a földön békésen.
Veled boldog az állat a dús legelőn,
fa s a növény virágba borul,tündököl
mocsara fölé szárnyal a madár,ünnepel,
imára emelkednek karok,ha megjelensz.
Megjegyzések