Ébredő világban

 Ébredő világban hunyorogva nézel

ajkam a csókoktól még  pirosan éget,

ahogy felém fordulsz álmod tüzével

kedvesen mosolyogsz a történteken.
                   *

Lassan felöltözöm oly félszegen

elrejtve előled amit már nem lehet

fázósan húzom magamra a kezed,

a csendes pihenés puha fedélzeten.
                     *

Köztem és közötted a távol közeleg,

így didergősen várom hogy átölelj

női vállamhoz érsz a napos reggel

férfi-arc éled megnyugvással regél.
                    *

Felém hajolsz s halkan súgod nekem

-vágyódó szemed többre ösztökélne 

kezed bolyong, hol csupasz a testem ,

de elválunk örökre remegő szívvel.
                     *

S míg a nap a holdat üldözésbe veszi

máris vágyainkat a szél szét kergeti

úgy fáj hogy az illatos bohóság álma

szívünkben teljesen össze van zilálva.