Megszépült világ

Életünk kínálja magát nagy értelemmel

sok rosszat művelnek  a vad emberek,

rombolják,zúzzák e kerek Föld formát

arcukon torz mosolyba húzza a dogmát.

 

Nevetséges életünk most  szégyenes,

szüntelen önön   összefüggések érdeke 

térben s időben viszonyulunk benne,

ha barát látogat, rá nézünk félszemmel.

Látvány, vélemény  már nincs senkiben 

mint kifordult kesztyű teste, belül érdes,

gyűlölet, vagy gyönyör,romlás egyre megy

ürességet  tartunk jéghideg   szívünkben.

De megértjük egymást ,ne reszkessetek

a Föld  továbbra is mind kerekebb lesz,

himbálózik mint egy  ballon  a  köteléken

s a kiszálló levegő búsan vérzik feletted.

Kikopott fejbőrödön tömörülnek  vétkek

s körülfognak honorált baráti érzelmek,

későre feleszmélsz, saját magadon nevetsz

kacagva nézed azokat, kik kacagnak téged.

Jön majd  egy új virradat s arcod fényesebb

lesz, boldogan cirógat egy szerelmes  tekintet

félreérthetetlen varázzsal nézed a jelenetet

megszépült Világod napos helyre ereszkedett.