Elengedlek

 Menj, ha sorsod messzi vár

Nem tartóztat semmi már,

Elbocsátlak könnyű szóval

Semmi rosszal, csupa jóval

Nézd, kapumon semmi zár

menj ha sorsod messze vár.

 

Nekem úgyis megmaradsz

Sorsom alján áthaladsz,

Mint napfény száll a gyökérbe

Amit a fa leszív télre

S hajt belőle új tavasz

Nekem úgyis megmaradsz.

 

Benn, magamban hordalak

Csont és vér, szem és ajak,

S pórusom mind színig telten

Minden titkod beleheltem

Mélyen szívre szívtalak

Benn magamban hordalak.

 

Jó vagy rossz ? nem kérdezem

Szép legyen, csak szép legyen, 

Mint piros nap szivárványa!

Úgy ölellek a világba

Arany eső kék égen

Jó vagy rossz ? nem kérdezem.

 

Így köszönök el neked

Köszönöm a szemedet

Ami rajtad átvilágol,

A holnapi napvilágot

S a holnapi szíveket

Így köszönök el neked

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

.