Lehet-e

 Lehetsz- e boldog örök harcban

nem látni a vészt s annak határát

s kigyúlt arccal ropni vad táncodat

miközben a zongora dala lassan leállt.

 

Tudsz- e aludni lombos fák alatt

miközben a nap rotyog reánk 

tudnánk- e szeretni ragyogásban

miközben a sugaraktól bőrünk is fáj.

 

Percenként csitulnak vágyaink

a megszelídült csillagok alatt,

s foszladozó ködben matatunk 

keresve a holt, halvány lángokat.

 

Megszegni kéne a téboly esküt

feltörő parázsló tüzek kioltására 

fogózkodni a gyenge napsugárban

tagjaink gyors ütemes feloldására

 

Hallgatjuk a csendnek morgását

és kérdőre vonjuk szűk magunkat 

lilás árnyalatban szól a zongora,

s ütemben táncolunk szakadatlan.