tavasz illata

A fényes égből szédítve embert és

bogarat ömlik ránk a jóságos meleg,

A sárga nap kancsi, meghízott képpel

egy pocsolya vizében tetszeleg.

 

Kertünkben az utat beszegte a fű

mint smaragd tintával húzott margó

A kapunál bírálva bámulja bimbózó

cseresznyénk, szakállas, vén csavargó.

 

Napestig szerelmes nótákat harsog

A szomszédlány a kék szemű Kató,

és a kertben tíz évet ifjodva vidám

füttyszóval rózsafákat nyes nagyapó.

 

A Piac-téren ordítva pöcköl színes

Agyag golyót érctorkú gyereksereg

Macskánk átkóborol szerelmes

éjszakák mámorában szendereg.

 

Nálam is tündérek jártak az éjjel.

Ott csillog a füvön könnyük, a harmat

És az a nagy piros virág úgy hajlik

Az ablakból rám, mint az ajkad.