Igy jó

 Hüs  gyöngysorok  telt  fénye,  ékkövek  szikrázó  éneke

,Virágok  szivárványos  lírája  csöngetett

Szivemen  már  ezer  dalt,  át,  ezer

Csodálkozó,  vagy  szomjas,  halk  síráson

Takard  be  a  szemem  lágy  kézzel

,Hogy  ne  lásson

Gyöngyöt,  virágot,  ékkövet  —  kívüled

Igy  jó.

Kettőnk  bezárt  egésze  a  világ  most

S  már  záporazhat  ránk  messzi  világok

Minden  csodája,  ezer  ragyogása 

Puha  pelyhü  fészkébe  zsongit  el

Minden  beteltség  szépsége,  midőn

Minden  szint,  hangot,  kincset,  ragyogást

Körénk-karol  egy  behunyt szemü  csók.