Akik félnek az élettől

 Jaj annak itt, ki dideregve él

Aki a haláltól remeg, egyre fél

Aki a virágban is csak pókot lát

Aki ősztől félve, elrontja nyarát.

 

Jaj annak itt, aki gondolkozik

Aki forró szívvel is fagyoskodik-

Aki az életcélt kutatva, életét 

Bolondul, önnönmaga tépi szét.

 

Nincs itt minékünk célunk semmi sem.

Földön az ember utas, idegen,

ma itt vagyunk, leélünk egy napot

miért akarjuk tudni a holnapot?

 

 

Aki okos ember úgy él, hogy nem él.

Csak álmodik s új életet remél.

Álom neki, ha szenved, ha örül

Álom, ha csókol, ha könnyet törül

 

Az okos éltét éjnek nézi csak,

melynek múltával j

őn a virradat

És gondolkozni éjszaka minek

Csak álmodjanak az agyak, szívek.