Gondolatok

 Az erdő morran, gondol valamit

fölrezzen szerte sok-sok ág,

a levelek susognak és a hírt

a hírt már ők adják tovább.

 

S a fű is arra fordul, fölfigyel,

és leng és síró hangot ad,

a nád megérti és a vízen is

így ring a gondolat tovább.

 

S a parton fekszem én, ki más vagyok

gyötrelmes agy, sok, balga vád.

az erdő morran, gondol valamit,

s most hozzám ér. S jaj, nincs tovább!