Hát mától fogva

 Mindeddig mindenkinek hűs szeme

bekötötte az én vérmes szemem,

néhány szelíd szót is váltott velem

oltár ,pap áldás s gyermekek

s csak aztán mondta, hogy kötését levehetem.

 

És, bár levettem , mit sem láttam én

oly nagyon-nagyon szemem bekötötték

s olyan jó volt, hogy kellettek napok,

míg messze-messze a két szemem

lányt s gyermekeket észrevett, és egy papot.

 

Te vagy az első, aki megfogott,

megszorított és szélnek-engedett,

mint augusztusban izzó levelet

akit egy első hűs szél letaszít,

s már dobálhatják azután a többi szelek.

 

Hát mától fogva én is gyors leszek.

Mától mindennap más és más jöhet,

mihelyt jön: rögtön emelő-övet

fonnak köréje karjaim, 

s mikor megy, csak lehajolok

s kiválasztok néhány követ.