Mert szerettelek

 Hívtalak s te jöttél

Szemed meglobbant,

derekam meghajlott az ébredésben, amikor

felém

karolt poláris ellenem

Te.

Nem is gondolkoztál.

Nem is sóhajtoztál.

Nem láttam benned a világot.

 

Tikkasztó, piros fény voltál

meleg, zsibbasztó fény

amikor átölelted derekamat

s magammal hívtalak.

 

Oda kint hullott a hó

A nap mosolygott,

Az emberek bújtak előle.

Mi ketten kályhához ültünk

egymás mellé.

A tűz duruzsolt.

Mi kacagó szemmel esküdtünk

a hideg ellen.

Forró vagy. Én is az vagyok

ölelj. Én is ölellek.

Dobog a szíved. Az enyém is dobog.

A tiéddel egyszerre dobog.

Ereidben lüktet a vér. Az enyémben is

lüktet, együtt a tiéddel,

mindig a tiéddel.