Allok a tornacodon

 Állok tornácodon Derült az éj.

 Fölémhajlik a virágos fa ága.

Állok a virágos lomb árnyékába

Kertben a fákat lengeti a szél

 

.Ablakodon át nézek a szobádba

.Arcodra rászitál a lámpafény.

Hajadnál babrálsz fáradtan, szegény

,Zizzenve hull hajad aranyhulláma

 

Csodás vállad két halmára leontod

 S kibontva mellénykéd — kebledre csordul

.Lassan felállasz s lámpádat eloltod

 

Túl ágakon fenn csillag fénye rezdül,

De a szemem már vak homályba fordul

;A hold se lát az üvegen keresztü